Oktatásszervezés és folyamatszabályozás
Ha kialakul egy kurzus, akkor
mindenképpen kell tartani egy ingyenes kiscsoportos próbakurzust. A résztvevők
pedig a véleményeiket, tapasztalataikat megosztva tudják segíteni a fejlesztők
munkáját. A hatékony tanulás távoktatásban nem a véletlen műve, hanem a különböző
kompetenciák kérdése. A
folyamatszervezés alapelvei: az a jól kialakított környezet, amelyik megengedő
időben, feladatszervezésben és munkaszervezésben is, alternatívákban bővelkedő,
és sokoldalú oktatásszervezéssel megoldható. Nem túl gazdaságos, de a legeredményesebb.
Bizonyos pontok esetén rendkívül erős szabályozó kontroll legyen, vagyis
következetesnek kell lenni. Az oktatásszervezésnek különböző szakaszai vannak:
a képzés előtt, a képzés alatt és a képzés utáni szakasz.
A képzés előtti
szakaszban reálisan (vagy a piaci igényeknek megfelelően) tájékoztatni kell a
tanulókat a távoktatás és eLearning alapú oktatásról és tanulásról: praktikus
útmutató a folyamatról, különbségek kiemelése és kockázatok összefoglalása,
tanári és tanulói tapasztalatok (nem csak a pozitívak). Előzetes tanulás-módszertani
felkészítésre lenne szükség minden távoktatási kurzus megkezdése előtt, például
próbakurzus vagy gyakorlókurzus, aminek a témája semleges. Ezek után a
tanulónak adni kellene egy döntési lehetőséget, hogy részt szeretne-e venni a
kurzusban?
A képzés
alatti szakasz különböző egységekből áll: motiváció, aktivizálás, megerősítés
hármas. Mivel lehet motiválni a tanulókat? A tevékenységközpontúság vagy a
tartalom lehet motiváló. A tanár tanulásszervezési jelentősége a ráfordított
idő és a várható teljesítmény függvénye. Tanulásszervezés kérdése, hogy a
tanulók mennyire aktívak, és a „pszichés” részvételük számít, vagyis hogy
ténylegesen részese legyen a tanulási folyamatnak. A tanulásnak irányítottnak,
önállónak és önszabályozónak kell lennie. A megerősítés, visszacsatolás
érkezhet a pedagógusoktól, a környezettől, és a társaktól is. Ezek nélkül a
hatékony folyamatszabályozás nem képzelhető el. A folyamatszabályozás során a
tanuló számára adott feladat folyamat és tevékenységszabályozó funkcióval
rendelkezik. A folyamatszabályozásban nagy jelentősége van a gyakorlásnak és az
ismeretek alkalmazásának (aktivitás és tevékenység befolyásolása). Milyen didaktikai
funkciói lehetnek ezeknek a feladatoknak? Kiegészítik és elmélyítik az
ismereteket, kiterjesztik a jártasságokat és készségeket, megszilárdítják az ismereteket
és jártasságokat, fejlesztik a problémamegoldó készséget, továbbá lehetőséget
adnak az ellenőrzése, önellenőrzésre, értékelésre. A feladatok kiválasztásánál fontos,
hogy megfeleljen az elemi tartalmi egységhez tervezett célnak és a szaktárgyi
tartalomnak megfelelő legyen betartva a formai és praktikussági szempontokat. A
feladatok szerkezeti eloszlása: fejezeteket záró feladatok, önellenőrzéses
feladatok, és „beküldendő” feladatok. A képzés alatti szakaszban az
oktatásszervezésben a folyamatszabályozás igazodjon a tanuló önszabályozásához.
A tanári szerep megjelenik: a tanár a kurzus része, szerepe a szabályozás támogatása,
szükség esetén kiegészítése. A „csoportmunka egyensúly” alapelve: megegyezik a
kontakt oktatási környezetben levő tanár tanári szerepével. Fontos az
automatizált tevékenységelemzés a folyamat közben, mivel számtalan fontos
információt kaphatunk (produktív adatbányászat), ez költséges, de hatékonyabb.
Ebben és a
képzés utáni szakaszban is fontos, hogy a tanuló soha ne lépjen ki a rendszerből
úgy, hogy nem tudja mikor tér vissza, mit kell tennie ameddig nem tér vissza,
és mi lesz a folytatás. A visszacsatolás folyamatos legyen, vagyis a tanuló
kapjon rendszerszintű visszajelzéseket. A tanuló bármikor kérhessen egyéni
helyzetelemzést és a képzés végén kapjon egy összefoglaló jelentést
(kompetenciák, stb.).
Folyamatszabályozás és kockázatkezelés
A felhasználók technológiai
küzdelmeket vívnak. A tanulók többségénél aktivizálódnak a megkerülési stratégiák.
A felhasználó és a felület felelőssége („kerestem, de nem találtam”). Rendszerhasználat
fontossága – be kell bizonyítania a tanulónak, hogy tudja használni a keretrendszert.
Kényszerrendezett hozzáférésnél például a gyakorló kurzus sikeres elvégzése
után lehet csak elkezdeni a kurzust, így rendelkezik majd a tanuló rendszerhasználati
tapasztalattal (naplózásból visszakereshető, így a tevékenysége elemezhető). Fontos
egy ellenőriztetett „forró drót”, vagyis a mentorral való kapcsolattartás
ellenőrzése, aminek alapszolgáltatásként kell szerepelnie plusz költségek
nélkül. (Ollé, 2013a)
Felhasznált irodalom:
Lengyel Zsuzsanna Mária (2007): E-Learning: tanulás a világhálón
keresztül. Szakdolgozat. DE-IK. Debrecen. URL: http://bit.ly/hchdPn
Hozzáférés ideje: 2013.05.01.
Ollé János (2013a): Oktatásszervezés és tanulástámogatás, az
oktatási folyamat szabályozása. URL: http://bit.ly/11XaQ9w
Hozzáférés ideje: 2013.05.01.
Ollé János (2013b): Az oktatási környezetek tipológiája,
eLearning és távoktatás értelmezések. URL: http://bit.ly/YLjPZk Hozzáférés
ideje: 2013.05.01.
A kép forrása:
http://bit.ly/18cMNYF
A kép forrása:
http://bit.ly/18cMNYF
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése