A bevezető előadás témája, számomra, és itt gyakorló iskolai pedagógusként határozom meg magam – nem túlságosan érdekfeszítő. Némi kaján örömmel hallgattam, hogy bár, az én ismereteim szerint tipológia jellemző alaki jegyek alapján a vizsgált jelenséget típusokba csoportosító módszer illetve az ezt tanulmányozó tudomány, s ez azért némi időtállóságot sugalmaz, mégis - ebben a témában olyan gyorsan változnak ezek a fogalmak, értelmezések, hogy akár a félév végére is más csoportosításokkal állhatnánk elő. Nem irigylem a kollokviumot választókat...
A virtuális tanulási környezet fogalmának tisztázása nagyon időszerű, s talán a vele való megismerkedés is. Tegnap éjjel meghallgattam a párhuzamos csoportban elhangzó előadást is , és szomorúan állapítottam meg, hogy mégiscsak a másik kurzust kellett volna választanom. Újra végigpörgettem az előzetes elvárásokat, feladatleírásokat és rádöbbentem, hogy épp ez a virtuális környezet az, ami eltérített onnan.
2000-ben, az International Society for Technology in Education iránymutatásában a technika oktatási felhasználásával kapcsolatban 6 pontból álló elvárás listát közvetített a tanárok felé :
1. A tanárok mutassák meg, hogy ismerik a technológiai fogalmakat és az ide kapcsolódó tevékenységeket, műveleteket.
2. A tanárok tervezzenek technológia által támogatott hatékony tanulási környezeteket, legyenek képesek ezek menedzselésére.
3. A tanárok a tervezés során dolgozzanak ki olyan módszereket és stratégiákat, amelyekben a technológiát felhasználják a tanulók tanulásának növelése és eredményessége érdekében.
4. A tanárok alkalmazzanak technológiai megoldásokat a hatékony értékelés érdekében.
5. A tanárok a produktivitás és a professzionális gyakorlat érdekében, a kommunikáció és az együttműködés növelésére használjanak megfelelő technikát.
6. A tanárok értsék meg és alkalmazzák a gyakorlatban a technika használatának társadalmi, etikai, jogi aspektusból adódó tanulságokat és következményeket.
Ebben a 13 évvel ezelőtti ajánlásban, ami tegyük hozzá – legalábbis hajmeresztő – még egészen mást értettek oktatási környezeten, amit ma gondolunk a témáról. De hogy mennyire fontos mégis az alap, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a fent listázott készségekre európai projektek szerveződtek.
Ezek egyikében magam is részt vehettem.
Az IKT az iskolában elnevezésű program az Információs technológia az általános iskolában Phare-program keretein belül a Közép-Magyarországi Régió több iskolájával együttműködésben Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi és pedagógiai környezet létrehozását célozta . Hosszútávon egy korszerű XXI. századi iskola előfeltételeinek megteremtését, biztos alapokon nyugvó informatikai- és e-tanulási környezet hozott volna létre. Rövidebb időn belül pedig:
• a számítógéppel támogatott oktatás integrálása iskolák pedagógiai programjába;
• az E-learning órák bevezetése az alapoktatásban, alkalmazása az önálló tanulásban, önellenőrzésben;
• az E-learning tananyagok alkalmazása a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában;
• az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek népszerűsítése a felnőtt lakosság körében.
A projekt pedagógus továbbképzési komponensében az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú alkalmazásának elősegítését célzó akkreditált informatikai és e-tanulás/tanítás módszertani pedagógus-továbbképzési programok valósultak meg. A cél: a pedagógusok informatikai és e-learning módszertani szakmai kompetenciájának megalapozása. Már ez is vakmerő célkitűzés, de volt itt más is: A pedagógusokkal együttműködésben több közoktatási témakörben komplett elektronikus tananyagot fejlesztése és integrálása saját fejlesztésű e-learning keretrendszerbe. A legjobb szándékkal és irdatlan erőfeszítéssel (mind a pedagógusok, mint a képzést szervező, fejlesztést segítő szakemberek részéről) elkészült e- tananyagok ma már ósdinak, porosnak tűnnek és ha ma kínálnánk meg tanulóinkat ezekkel az anyagokkal, bizonyára megértő mosollyal lépnének tovább, és nem felfokozott érdeklődéssel használnák A projekt befejeződött, de az iskolákban nem teremtődött e-tanulási környezet. Az a bátor céltételezés, amely az ajánlásban és a projektben is látható, nem mérte fel, hogy oly mértékű változásra lenne szükség szemléletben, készségekben, technológiában, amely gyakorlatilag kizárt ilyen rövidtávon. Az hogy a bekapcsolódó iskolák közül a technológiai fejlesztésre már a pályázatból nem jutott erőforrás, már csak ráadás. Miért nem sikerülhet egy lépésben? A különböző tanulási környezetek mögött, nagyon különböző iskola – iskoláztatás – iskolaértelmezési szempontok állnak. A legöregebb – tehát a legbeágyazottabb a kontakt –hagyományosnak nevezhető iskolai környezet, ahol a szereplők egy időben és térben vannak jelen, a tartalom és a kommunikáció egy konkrét, zárt térhez és adott időszakhoz köthető. A kialakulása, felépítése kiválóan megfelel – egy másik kornak, a XIX. század tanulóinak. Egy ilyen környezetben még ma is, a legtöbb pedagógus ragaszkodik a régi mintákhoz :
• Az egész egész életen át történő tanulás képességét és készségét hangsúlyozza ugyan, de zárt, kész tudástartalmakat akar átadni.
• Készséget, kompetenciákat, jártasságokat és attitűdöket kíván kialakítani, de helyette tényeket és szabályokat, kész megoldásokat tanít.
• Érzi, látja hogy eredményesebb a váltakozó csoportokban történő tanulás, mégis ragaszkodik az osztálykerethez.
• Nemzetközi standartokat hoz és mér, mégis a tanárnak való megfelelést értékeli.
• Kreativitást, kritikát és innovációt ír ki a táblára, de helyette alkalmazkodást és konformizmust vár el.
• A különböző forrásokból szerzett tudáselemek integrációja helyett, a tudás forrásának még mindig a tananyagot, a tanárt a formális iskolát emeli legfölülre.
Amíg a fenti minta nem változik, már az is komoly előrelépést jelentene, ha az általános iskolák többsége eljutna az online eszközökkel támogatott kontakt oktatás megszervezéséig, ahol szereplők egy időben, egy térben vannak, de már online eszközöket használnak. A számítógéppel segített tanulás lehetővé teszi tanulás, az oktatás többféle eszközzel való támogatását. Segíthetjük a tanulást multimédia-eszközök alkalmazásával, animációval, szimulációval. A számítógéppel segített tanulás egyik sajátossága az interaktivitás, ami azt jelenti, hogy a bevitt válaszok befolyásolják a működést, a folyamatot, és visszacsatolásra adnak lehetőséget.
Természetesen vannak ma is kiváló iskolaműhelyek, ahol már beszélhetünk a blended learnigről is, ahol a jelenléti oktatást kiegészíti online környezetben létrejövő tanulás is.
Néha szeretném azt hinni, hogy az én iskolám is ezen az úton jár.
