Mi az
eLearning?
Az interneten az eLearning szóra rákeresve több, mint
134000000 találatot kapunk. Az eLearningnek vagy elektronikus tanulásnak számos
meghatározása van, egyelőre általános elfogadott definíció nem létezik. A
legtágabb értelmezés az EU definíciója: „az eLearning a korszerű
multimédia-technológiák és az internet alkalmazása az oktatás minőségének
javítása érdekében, elősegítve a forrásokhoz való hozzáférést, az
információcserét és az együttműködést.”
(Papp, 2005) A jelenlegi legszűkebben használt definíció szerint:
„számítógéppel, illetve információs-kommunikációs technikával (IKT) támogatott
tanulást jelent”. (Lengyel, 2007. 21.) Az
eLearning nem egyenlő a távoktatással, de nem zárják ki egymást. (Ollé, 2013a) Az
elektronikus tanulást befolyásolja a cél és csak egy területe az elektronikus
távoktatás.
Az Learning felhasználási területei:
- oktatási, képzési forma: „teljesen önálló képzési rendszer”. Például: önállóan működő virtuális egyetemek
- oktatási eszköz: oktatási céllal készül. Irányított jelenléti képzésbe vagy egyéni tanulásba használható fel.
- önképzési mód: „az önképzés informális és non formális módja, eszköze”. Célja: „az önként vállalt egyéni tájékozódás, kutatás, tanulás. Az eszközök nem oktatási/képzési céllal készülnek.” (Kovács, 2010)
Oktatási környezetek
Melyik
oktatási környezetet használjuk? Mindegyiknek vannak előnyei és
hátrányai.
Az oktatási környezet függ az adott oktatási folyamattól,
céltól, szereplőktől, tartalomtól, tanártól, tanulótól és módszertől. Az öncélú
oktatási környezetek felhasználása nem jó, mert egyszerűbben is megoldható. Az
oktatási környezetek tipológiája nagy múltra nem tekint vissza gyors fejlődése
miatt. Oktatási megközelítésből tekintünk rá a folyamatra. (Ollé, 2013a)
Kontakt
oktatási környezet
Hagyományos hálózat nélküli iskolai környezet, ahol a
tanulók térben és időben egyszerre vannak jelen, betartják a különböző
viselkedési szabályokat külön figyelmeztetés nélkül (Ollé, 2013a) és
hozzáférnek a tanuláshoz szükséges információforrásokhoz (például: könyvek),
így a személyesség kerül a középpontba. (Szegediné, 2010. 383.)
Hálózattal
támogatott kontakt oktatási környezet
A kontakt oktatási környezet hálózattal való kiegészítése.
(Molnár, 2008. 61.) Ennél az oktatási környezetnél a tanulás kerül a
középpontba. A legfontosabb a megfelelő módszer kiválasztása, az időszerű, interaktív
és kreatív tananyag, ami „innovatív gondolkodásra” motivál, továbbá a tanár
megfelelő felkészültsége, amivel motiválni tudja a tanulókat.(Szegediné, 2010.
387-388.) Azonos tér, nagyrészt szinkron kommunikáció van. Külső és belső
hálózati kapcsolat is van (jöhetnek és mehetnek is az oktatási tartalmak). Szokatlan
kommunikációs helyzet, a technológia konzerválja az oktatási kultúrát és
gyakorlatot. Például: ha csak a pedagógus használja az interaktív táblát (passzív
tábla). A tanóra akkor lesz interaktív, ha például megnézünk egy
Youtube-videót, majd elemezzük, blogbejegyzést írunk róla vagy a Twittert
használjuk, stb. Nem technológia kérdése, hanem a szemléletmód megváltozása.
Részben naplózható kommunikációs tevékenység, mivel a hálózat használatával
lehetőség van archiválásra. Az oktatási környezet nyitott(á) tehető, de napjainkban
az esetek többségében ez zárt. (Ollé, 2013a)
Online
oktatási környezet
Olyan oktatási környezet, ahol tanítási-tanulási folyamat
zajlik. Portálrendszer, keretrendszer, (webes) alkalmazások rendszere, ami
meghatározza az online tanulási környezetet, továbbá Web 2.0 eszközökből is
állhat. Nem feltétlenül eLearning rendszer. Kiindulási
alap lehet egy tartalomforrás is. Időben jellemzően aszinkron kommunikáció,
esetleges irányított szinkron kommunikáció. Kontakt tevékenység helyett hang
vagy mozgókép kommunikáció, például videó-konferencián keresztül lépünk
kapcsolatba egymással (információ-megosztás és hozzáférhetőség), így fokozva a
személyességet, mivel sokan úgy vélik, hogy az online környezet személytelen,
de ez csak egy tévképzet. Térfüggetlen, de hátránya, illetve technológiai
kockázata, hogy hálózati kapcsolathoz kötött. Interaktív, teljes mértékben
naplózható, így a digitális lábnyomok alapján minden visszakereshető. Általában
több tartalom naplózódik, mint amennyit utólag visszakeresnek. Például a
Facebookon rengeteg tartalmat megosztanak az emberek, amik naplózódnak, így
később is hozzáférhetőek lesznek, de az esetek többségében senki nem keresi
vissza őket. Egyéni (nem feltétlenül, mert lehet csoportmunka) vagy közösségi
oktatásszervezés. (Ollé, 2013a)
Virtuális
oktatási környezet
Ebben a virtuális oktatási környezetben mi magunk és a
környezet is 3D-s formában jelenik meg, például Second Life. A kommunikáció
általában szinkron kommunikáció: időben egyszerre ott kell lenni, de
térfüggetlen. Teljes multimédiahasználatú (webböngészők, filmnézés,
zenehallgatás, fogalomtérkép szerkesztése, stb.) és a környezet testreszabható
(interaktív környezet). Itt a csoportos oktatásszervezés az elterjedt. Szemléletesség:
nagy interaktív audio-vizuális élmény és tevékenység alapú szimuláció (részei
vagyunk a környezetnek, tárgyakat hozhatunk létre, stb.). Nem lehet passzívnak
lenni, hanem az aktivitás a természetes. Szimulációnál a tér használata szabad,
vagyis tetszőlegesen alakítható. (Ollé, 2013a)
Hibrid
oktatási környezet
A fenti tanulási környezetek kombinációja az oktatási
folyamat részében vagy egészében. Időben egyszerre is lehet kombinálni. Oktatási
feladatokra, oktatásszervezésre orientált kombinációk: képzés, kurzus
létrehozásánál nem a technológia az elsődleges. Oktatási célhoz választunk
oktatási környezetet, ennek a menete: oktatási cél, kompetenciák fejlesztése,
majd hibrid oktatási környezet összeállítása (hatékonyság szempontjából jobb).
(Ollé, 2013a)
Az oktatási környezetek konkrét fogalmakhoz való kötése
Blended
learning
Kontakt oktatási környezet, hálózattal támogatott kontakt
oktatási környezet és online oktatási környezet együttes használatát jelenti (kevert
oktatás), az arány változó. A folyamat egy része térben és időben nem szinkron.
Az online tevékenység az adott tanulási folyamatot hatékonyabbá teszi. A nem
kontakt tevékenység célzott és tervezett, a folyamat része, tehát nem véletlen,
nem ami kimarad, stb. Az adott tanulási folyamatot hatékonyabb megoldani. A
tanulási feladattól és céltól függ mindig. (Ollé, 2013a)
eLearning
Az esetek többségében hálózattal támogatott és online oktatási
környezet együttes használatát jelenti. Vitatott fogalom: nincs szakmai
konszenzus, de magyar megfelelője például: IKT, oktatás-informatika,
számítógéppel segített tanulás. Nehéz a terület határait definiálni. Szinkron
és nem szinkron tevékenység, illetve kommunikáció ugyanúgy előfordulhat.
Tartalom és tevékenységközpontú szemlélet: minden a tartalom köré helyeződik,
vagy a tevékenység van a középpontban. Pozitív elvárások tévképzeteinek a
területe. (Ollé, 2013a)
Virtuális
oktatás
Környezethez kötött.
Távoktatás
Online oktatási környezet, virtuális oktatási környezet és
hibrid oktatási környezet együttes használatát jelenti. Az oktatási folyamat
jelentős részében online (sem térben, sem időben nem vagyunk együtt) vagy
virtuális környezetben zajlik az oktatás. Vannak olyan távoktatási képzések,
ahol néha találkoznak offline a résztvevők, vagyis nem zárja ki a személyes
találkozást. Alapvetően az egyén vagy a csoport tanulási környezetére épít.
Közvetett folyamatszabályozás (nincs kontroll az egyéni tanulási tevékenységre),
tartalom és tevékenységközpontú modell. Negatív előítéletek tévképzeteinek a
területe. (Ollé, 2013a)
Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy
rohamosan fejlődnek az információs társadalom csúcstechnológiai alapjai. Ugrásszerűen
nőtt a személyi számítógépet és az internet-használók száma. Egyetlen eszköznek
sem volt ekkora hatása életünkre, a kapcsolatainkra, a munkánkra, a
világgazdaságra (Tanenbaum, 2004. 21.) és a tanítás-tanulás folyamatára. Az
eLearning nemcsak a blended learningbe épül be, hanem a távoktatásba is. „Ezek
a tanulási formák, bár látszólag szabadságot, rugalmasságot adnak a tanulóknak
a tanulásban, valójában azonban szabályosságot, rendet, pontosságot,
szervezettséget igényelnek.” (Miskolczi, 2010. 12.)
Felhasznált
irodalom
Dr. Kovács
Ilma (2010): Az elektronikus tanulás egyre változatosabbá válik. Magyar
Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus folyóirata. 32-34. URL: http://epa.niif.hu/01300/01306/00108/pdf/EPA01306_Szin_2010_15_06.pdf
Hozzáférés ideje: 2013.02.23.
Lengyel
Zsuzsanna Mária (2007): E-learning: tanulás a világhálón keresztül. DE-IK.
Szakdolgozat. Debrecen. URL: http://bit.ly/hchdPn Hozzáférés
ideje: 2013.02.24.
Dr.
Miskolczi Ildikó (2010): Tanulás vagy eTanulás? – Oktatásmódszertan a XXI.
században. Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. URL: http://bit.ly/Yr6fwa Hozzáférés ideje:
2013.02.24
Molnár
György (2008): IKT eszközök. HEFOP 3.5.1. „Korszerű felnőttképzési módszerek
kidolgozása és alkalmazása”. Távoktatás és eLearning a felnőttoktatásban.
Budapest.
Dr.
Ollé János (2013a): Az oktatási környezetek tipológiája, eLearning és
távoktatás értelmezések. URL: http://bit.ly/YLjPZk
Hozzáférés ideje: 2013.02.20.
Dr.
Ollé János (2013b): Az oktatási környezetek tipológiája, eLearning és
távoktatás értelmezések. URL: http://slidesha.re/WjLezX
Hozzáférés ideje: 2013.02.24.
Dr.
Papp Lajos szerk.(2005): Az e-learning a felnőttképzésben (trendek,
perspektívák, európai környezet). Felnőttképzési Kutatási Füzetek, NFI,
Budapest. URL: http://bit.ly/15E0xKX
Hozzáférés ideje: 2013.02.20.
Szegediné
Lengyel Piroska (2010): Hatékony virtuális oktatás a pedagógia és didaktika
szemszögéből. Hadmérnök, V. évfolyam, 2. szám.
Tanenbaum (2004): Számítógép-hálózatok. Panem Könyvkiadó
Kft., Budapest
A képek forrásai
Azt hiszem ennél teljesebb összefoglalót nem lehet írni. Köszönjük!
VálaszTörlésKöszönjük, leülhetsz , ötös :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Nem tökéletes az összefoglaló, vannak benne hiányosságok, de a következő jobb lesz. :) Szombaton megyek a Kaptárba...
VálaszTörlés