2013. február 21., csütörtök

Így kezdődött a Távoktatás és eLearning kurzus a Virtuális egyetemen

„Az oktatási környezetek tipológiája, eLearning és távoktatás értelmezések” címmel kezdődött el a Távoktatás és eLearning kurzus első előadása.

Jelenleg egy két tanítási nyelvű gimnáziumban tanítok informatikát. A tantárgy jellegéből adódóan a tanórákon ki tudom próbálni a különböző oktatási környezeteket.


Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi évtizedben megváltoztak a tanítással, tanulással kapcsolatos nézetek, vélemények: elsősorban a tanárokról, a tanítási folyamat szervezéséről és irányításáról. Az oktatás célja a tanulás lett, a tanulók képességeinek, készségeinek fejlesztése. Egyre inkább az új viselkedési– és gondolkodásformák, az ismeretek elsajátítására helyeződött a hangsúly. A tanulás irányítása, az oktatási folyamat megfigyelése, elemzése, eredménye került a középpontba.(Katona, 2006. 81-82.) A pedagógusnak tudatosan kell megterveznie a pedagógiai folyamatokat, ki kell választania a megfelelő módszereket és mindezek mellett át kell gondolnia, hogy milyenné szeretné tanítványait nevelni. (Gocsál, 2002. 7.)
Azt is tapasztalhatjuk, hogy a hagyományos írás– és olvasástudáson kívül szükség van digitális írástudásra is. Vannak és lesznek is olyanok, akik ebből különböző okok miatt kiszorulnak. (Molnár, 2002) Az a tanuló, aki elsajátítja a számítógép és az internet felhasználási módjait, már természetesnek fogja tartani azt, ha a mindennapokban például adatokat kell szolgáltatnia vagy szolgáltatásokhoz akar jutni és, ha munkavállalóként kell a feladatokat ellátnia.(Kárpáti, 2001. 401.) Ezért is tartom fontosnak, hogy tanítványaim minél mélyebben, alaposabban ismerkedjenek meg az informatikával, melyet más tudományterületekkel kapcsolatban is tudnak hasznosítani. Az informatika tantárgy tanítása kihívást jelentett számomra több okból is: egyrészt, mert ez a tudományág fejlődik a leggyorsabb ütemben, így elkerülhetetlenné, szükségessé válik ismereteim folytonos frissítése, naprakészsége. Másrészt tanítványaim egyre gyakrabban feltett kérdéseinek, problémáinak helyes megválaszolása, azok megoldása is megköveteli, hogy igyekezzek lépést tartani az újdonságokkal. Az egyetemi képzés során eljutottam egy bizonyos tudásszintre, de úgy vélem, hogy továbbra is szükségem lesz – önképzéssel – ismereteim további bővítésére, megújítására, a kognitív–, szociális–, személyes kompetenciáim folyamatos tökéletesítésére. Igyekszem tanítványaim személyiségét, igényeit figyelembe véve a tudást úgy átadni, hogy minden téren fejlődjenek, és kellően felkészültek legyenek szakmájukra, a felnőtt életre. Mivel tudásomat szerettem volna – ezen okból is – magasabb szintre emelni, ezért is jelentkeztem erre a kurzusra.
Az eLearninggel 2009-ben ismerkedtem meg, amikor jelentkeztem egy, az informatika tanárok angol szaknyelvi továbbképzését célzó eLearning pilot kurzusra. Bolgár, brit, portugál, román és magyar partnerekkel együttműködésben zajlott a kurzus egy eLearning rendszeren keresztül. Az egyik feladatot szeretném megemlíteni, amelyben a külföldi kollégákkal együtt kellett egy adott témáról prezentációt készíteni, ehhez online kollaboratív eszközöket használtunk fel.


2010-ben a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ eLearning kurzusokat indított, amelyeken szintén részt vettem. 2011-ben vettem részt egy távoktatási képzésnek nevezett, valójában szintén eLearning képzésben. Ebből is látszik, hogy maguk a képzők sem tudják néhol a különbséget az eLearning és a távoktatás között. Mindegyikben az a közös, hogy egy mentor (online kommunikáció) adott választ kérdés esetén. A leckék vagy a tananyag végén ellenőrző tesztet kellett kitölteni minimum 70-80%-os eredménnyel és már küldték is a tanúsítványt, illetve az oklevelet. Az egyetemen szintén eLearninges felületről lehetett letölteni a segédanyagokat, tematikákat, és ide kellett feltölteni az adott feladatokat is. Saját tapasztalataim alapján az eLearning előnyei egy tanuló számára:

  • minimális költségek (áram, internet-hozzáférés)
  • tanulási folyamat visszakereshető
  • gyors, friss és végtelen információ (hibás is lehet)
  • időben és térben független
Az eLearning hátrányai:

  • technikai kiszolgáltatottság (elektromosáram-függőség)
  • digitális-virtuális hulladékok
  •  nem lehet ellenőrizni, hogy valós-e a tudás vagy „informatikai kozmetika”
  • információs zűrzavar

Melyik oktatási környezetet használjuk? Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.
Az oktatási környezet függ az adott oktatási folyamattól, céltól, szeplőktől, tartalomtól, tanártól, tanulótól és módszertől. Az öncélú oktatási környezetek felhasználása nem jó, mert egyszerűbben is megoldható. Az oktatási környezetek tipológiája nagy múltra nem tekint vissza gyors fejlődése miatt. Oktatási megközelítésből tekintünk rá a folyamatra. Mint minden más tantárgy esetében, így az informatika oktatásában is szükség van a tanulási folyamat minél változatosabb megszervezésére, aminek igyekszem eleget tenni. Oktatási környezetek:

Kontakt oktatási környezet: hagyományos iskolai környezethez hasonló (térben és időben egyszerre vagyunk jelen), ez hálózati kapcsolat nélküli. Megjelenik olyan információhordozó, amely korábban rögzítésre került: könyv vagy multimédiás csomag. Etikett betartása. Szelektíven naplózott kommunikáció: jegyzetek. Informatika tanórákon az elméleti részeknél előfordul, hogy nem frontális osztálymunkával dolgozzuk fel a tananyagot, hanem csoportmunkában. Ilyenkor nem lehet használni az internetet.

Hálózattal támogatott kontakt tevékenység: hagyományos iskolai környezethez hasonló, de hálózati kapcsolattal együtt van jelen. Azonos tér, nagyrészt szinkron kommunikáció. Külső és belső hálózati kapcsolat is van (jöhetnek és mehetnek az oktatási tartalmak). Nyitott(á) tehető oktatási környezet (valóságban az esetek többségében általában zárt). Részben naplózható, kommunikáció és tevékenység. Interaktív IKT és multimédia felhasználás (pl.: élő webkamera, ami az oktatás tematikájába illeszkedik). Szokatlan kommunikációs helyzet, a technológia konzerválja az oktatási kultúrát és gyakorlatot (pl.: interaktív tábla rossz használata → passzív tábla). Pl.: Youtube videó megtekintése, majd elemzése, blogbejegyzés írása, Twitter használata, stb. Nem technológia kérdése, hanem a szemléletmód megváltozása.
Egyes témaköröknél lehetőséget adok tanulói kiselőadások tartására is, amivel egyre többen élnek. Értékelni viszont ezt nem én szoktam, hanem az osztály. Ezzel is fejlődik a kommunikációs és kritikai készségük.

Online oktatási környezet: online környezet, ahol tanítási-tanulási folyamat zajlik. Portálrendszer, keretrendszer, (webes) alkalmazások rendszere, ami meghatározza az online tanulási környezetet. Digitális lábnyomok követése. Nem feltétlenül eLearning rendszer. Web 2.0 eszközökből is összeállhat. Kiindulási alap lehet egy tartalomforrás is. Időben jellemzően aszinkron kommunikáció, esetleges irányított szinkron kommunikáció. Kontakt tevékenység helyett hang vagy mozgókép kommunikáció (videókonferencián keresztül lépünk kapcsolatba egymással – személyesség fokozása). Online környezet = személytelenség → tévképzet. Térfüggetlen, de hátránya, illetve technológiai kockázata: hálózati kapcsolathoz kötött. Egyéni (nem feltétlenül, mert lehet csoportmunka) vagy közösségi oktatásszervezés. Interaktív, teljes mértékben naplózható: digitális lábnyom. Információ-megosztás és hozzáférhetőség. Több tartalom naplózódik, mint amennyit utólag megnéznek. Pl.: Facebook → naplózható tartalom, továbbalakíthatóság, hozzáférhetőség.
Az idei tanévben tanítványaimnak olyan feladatot adtam, aminek segítségével autodidakta módon megismerhettek néhány Web 2.0 eszközt és alkalmazni is tudják őket a mindennapok során (például más tantárgy házi feladatainál). Természetesen nem lehet az informatika tanórákon a legtrendibb és legismertebb Web 2.0 eszközöket megmutatni, mert csak egy-kettőre van idő. Online oktatási környezetként létrehoztam egy zárt Facebook csoportot, ahol kérdezni lehetett és két csoportblogot (9. és 10. osztálynak külön), ahol négy darab 1000-1000 karakteres bejegyzést kellett létrehozni két hónap alatt. Az első két bejegyzés tartalmát előre megadott aktuális témák közül lehetett kiválasztani, míg a többinél Web 2.0 eszközök voltak felsorolva. Egy hónap elteltével alig volt aktivitás, de a határidő közeledtével ez megváltozott. Nem mindig sikerült teljesíteni az 1000 karaktert, mivel az internetes keresések közben általában több volt az angol nyelvű forrás, mint a magyar, ezért nehézséget okozott az információgyűjtés. Egy idő után pedig elunták. A Web 2.0 eszközökről, illetve oldalakról nem olyan bemutatás készült, amilyet szerettem volna.

Virtuális oktatási környezet: mi magunk és a környezet is 3D-s formában jelenik meg. Pl.: SL. Térfüggetlen az oktatási környezet (virtuális térben való függetlenséget is jelent). A kommunikáció általában szinkron kommunikáció: időben egyszerre ott kell lenni, de térfüggetlen. Teljes multimédiahasználatú (webböngészők, filmnézés, zenehallgatás, fogalomtérkép szerkesztése, stb.) és a környezet testreszabható (interaktív környezet). Itt a csoportos oktatásszervezés az elterjedt. Szemléletesség: nagy interaktív audio-vizuális élmény és tevékenység alapú szimuláció (részei vagyunk a környezetnek, tárgyakat hozhatunk létre, stb.). Nem lehet passzívnak lenni, hanem az aktivitás a természetes. Szimulációnál a tér használata szabad, vagyis tetszőlegesen alakítható. Sajnos ezt az oktatási környezetet nem volt módom kipróbálni.

Hibrid oktatási környezet: a fenti tanulási környezetek kombinációja az oktatási folyamat részében vagy egészében. Időben egyszerre is lehet kombinálni. Oktatási feladatokra, oktatásszervezésre orientált kombinációk: képzés, kurzus létrehozásánál nem a technológia az elsődleges. Menete: oktatási cél, kompetenciák fejlesztése, majd hibrid oktatási környezet összeállítása. Tanítványaimnak szorgalmi feladatot találtam ki. Egyetlen kérésük volt a diákoknak: prezentáció legyen benne és lehessen országokról, városokról írni. Sokat gondolkodtam, milyen feladatot adjak, hogy mindegyik diáknak egyforma nehézségű legyen és kapcsolódjon az informatika tanórán tanultakhoz. A feladat megoldására egy hónap állt a tanulók rendelkezésére. 1. feladat: gondolattérkép készítése. A szorgalmi elkészítése során folyamatosan le kellett jegyezniük, hogy milyen ötleteik vannak, illetve a témájuk felépítését. 2. feladat: különböző témák közül választhattak a diákok. 3. feladat: a választott témával kapcsolatban az interneten segédanyagot kellett keresniük. A felhasznált források adatait is el kellett menteniük. 4. feladat: Microsoft Word program segítségével kellett a választott témáról esszét írniuk minimum egy oldal terjedelemben. Fontos megjegyezni, hogy hivatkozniuk kellett a forrásokról is. 5. feladat: az esszéhez szófelhőt kellett készíteniük. 6. feladat: egy online bemutatót kellett megnézniük, hogy milyen a jó prezentáció. 7. feladat: készíteniük kellett egy bemutatót a választott témáról a Prezi.com segítségével. Természetesen mindegyik Web 2.0 eszköz használatához készítettem egy segédanyagot a tanulóknak, hogy ne legyen annyira nehéz a feladatot megoldani. Mi a véleményük a tanítványaimnak a szorgalmi feladatról, amivel nem kevés időt töltöttek? Egy kérdőívet töltöttek ki a feladat beadása után, ami több, mint 24 kérdést tartalmazott. Összességében tetszett a feladat, legjobban a szófelhő, és mindketten szívesen oldanának meg hasonló feladatokat a Web 2.0 eszközökkel.

Összességében elmondható, hogy bármelyik oktatási környezetet használhatjuk, ha az adott oktatási folyamatnak, célnak, szeplőknek, tartalomnak, tanárnak, tanulóknak és módszernek megfelel.


Felhasznált irodalom:
Gocsál Ákos (2002)(szerk.): Identitás és pedagógia. Pécsi Tanoda Alapítvány. Pécs

Kárpáti Andrea (2001): Informatika az iskolában. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Szerk.: Báthory Zoltán–Falus Iván. Osiris Kiadó, Budapest

Katona András (2006): A tanításművészet elmélete. A Reformpedagógiai Kutatócsoport kiadványa. In: A pedagógusképzés megújítása. Szerk.: Kopp Erika. Gondolat Kiadó, Budapest

Molnár Szilárd (2002): A digitális szakadék nemzetközi kutatásának eredményei. URL: http://www.mtapti.hu/mszt/szeged/molnarsz.html Hozzáférés ideje: 2011.01.12.



3 megjegyzés:

  1. Egyetértek, hogy ahogyan a hibrid környezetnél leírtad az oktatás (népszerűbb nevén a nevelés-oktatás) célja határozza meg az oktatási környezetet. Amennyiben a célunk többféle környezetben is elérhető, akkor érdemes ezeket kombinálni.

    VálaszTörlés
  2. Érdekes kísérlet lenne ugyanazt a témát ugyanazokkal a tanulókkal feldolgozni a különböző oktatási környezetekben. Miért? Nem biztos, hogy egy pedagógus reálisan meg tudja ítélni, hogy valójában melyik a jó választás, mivel lehet, hogy öncélú oktatási környezetet választ és észre sem veszi. Vajon a "jó" pedagógusok gondolkodtak már ezen?

    VálaszTörlés
  3. Itt is a puding próbájáról van szó. A pedagógus látja, hogy egy-egy oktatási környezet és módszer használatára mennyire vevők a diákok, és eszerint módosíthat. Ami nekem nem azt jelenti, hogy az első kevésbé sikeres próbálkozás után rögtön módosítani kell. A tanulók, ha újjal, szokatlannal találkoznak, akkor lehet, hogy rögtön lelkesednek, de megjelenhet az ismeretlennel szembeni ellenállás is. El kell dönteni, hogy van-e esély az ellenállás leküzdésére vagy sem.
    Az "öncélú oktatási környezet" kifejezést nem tudom értelmezni. Az önreflexiókat bőven tartalmazó posztodból látszik, hogy te is többféle oktatási környezetet és módszert használsz, ami nagyon jó.

    VálaszTörlés