Az eLearning tananyagfejlesztés
alapelvei nem változnak. Akkor lehet jó egy eLearning vagy távoktatási fejlesztés,
ha maximálisan kihasználja az IKT lehetőségeket. Ez nem az információ
digitalizálását jelenti. A technológiai környezethez módszertanában is
igazodnia kell. Minden oktatási folyamatnak van egy nevelési hatásrendszere, amelyek
nem szorulhatnak háttérbe, mivel nemcsak a gyerekeket kell nevelni, hanem a
felnőtteket is. Különböző tanulási utakat képesnek kell lennie támogatnia,
vagyis testreszabhatónak kell lennie. Az egyéni tevékenységeket a felület is
képes támogatni. (Ollé, 2013) Különböző elemeket használhatunk fel vagy saját
elemeket is készíthetünk. Fontos, hogy
ezek az elemek a szabványosítás miatt újra felhasználhatóak és kompatibilisek
legyenek, (Lengyel, 2007. 30.) később ezeket más kurzusokba is be lehessen illeszteni.
(Ollé, 2013) A megfelelő szabvány rendelkezik kooperációs képességgel, a tanuló
tevékenységeinek naplózásával, újra felhasználó és a következő
tulajdonságokkal: hozzáférhetőség, tartósság és megengedhetőség. (Lengyel,
2007. 30.) A legáltalánosabban elfogadott szabvány például a SCORM, amely
megfelel a következő alapfeltételeknek: újrafelhasználhatóság, elérhetőség,
platformfüggetlenség, és tartósság. (Antalovits, 2008. 157.)
Hogyan épül fel egy eLearning/távoktatási kurzus, tartalom?
Alapvető elemi egységekből áll.
Minél inkább elemi egységekre bonthatók a tartalmak, annál inkább lehetőség van
arra, hogy moduláris szerkezetben épüljön fel és az egyéni tanulási lehetőségeket
támogassa. Olyan elemi részekből áll, amely önmagában is értelmes és
felhasználható elem. Ezek az elemek tovább már nem oszthatóak további
tananyagelemekre és rájuk jellemző metaadatokkal (kiegészítő, leíró
információkkal) rendelkeznek, mint például a szerző, cím, típus, tárgy,
kulcsszó, stb.
Hogyan lehet megkülönböztetni a különböző tananyagformátumokat?
Nem minőségi különbségek vannak a
tananyagformátumok között. Gyakorlatilag mindent lehet fejleszteni
tananyagformátumba. A megfelelő tananyag elkészítéséhez minden
tananyagformátumot ismernünk kell, hogy ki tudjuk választani a számunkra
leghatékonyabbat. Melyek ezek? Az ebook viszonylag passzív információhordozón jelenik
meg. Önmagában nem elegendő és nem jelent eLearning/távoktatási tananyagot. Az
interaktív ebook formátum nem az eszköznek interaktív, hanem különböző hivatkozásokat
építhetünk be, amelyek online környezetekre mutatnak. Ezek egy-egy feladatot, kérdést
is rejthetnek maguk mögött. Minden olyan dolog interaktív ebooknak számít, ahol
online kapcsolódási pontot találunk, ahol feladatot adunk, ahol tevékenykedünk,
stb., vagyis célzott feladatokkal teszi interaktívvá a tanulási folyamatát az
egyénnek. Forrásoknak, elektronikus tartalmaknak tevékenységekkel történő
összekötése van, vagyis ezek az ún. elektronikus tananyagok. Van egy környezet,
egy kurzusfelület, ahova különböző médiatartalmak, különböző elektronikus
oktatási tartalmak egymást követően megjelennek, amelyeket tevékenységmodulok
kapcsolnak össze vagy egészítenek ki. Ilyen például a Moodle. Az interaktív elektronikus
tananyag a következő tananyagformátum. Vannak olyan tevékenységmodulok, amelyek
a felhasználó tevékenységét irányítják. Az interaktív, elektronikus tananyagnál
olyan feladatmodulok vannak, amelyek a felhasználónak interakciója van, és
megjelenik a tanári segítség is (zárt, nyílt). A szabvány szerint fejlesztett
tananyag (általában SCORM) az interaktív elemeket, gyakorlást, feladatokat,
tanulást segítő mozdulatokat, tevékenységeket is szabályozzák. Ezek egy kész, komplex
egységet adnak. Nemcsak a tartalom jelenik meg, hanem vannak interaktív feladatai
is (például elolvas valamit, megnéz egy kisfilmet, néhány kérdésre válaszol,
stb.) és mindez egy szabványcsomagban jelenik meg. Az önszabályozó tanulást
segíti inkább tanári jelenlét nélkül. A nyílt forrású elektronikus tananyagnál
a résztvevők is formálják az oktatási tartalmat. A tanulási feladat, hogy a
tartalommal foglalkozzunk. Közösen formáljuk a tananyagot.
Tananyagformátumok forrásának gyakorlati példái
A gyakorlati fejlesztő munka
során a keretrendszer arról szól, hogy előzetesen jól megfogalmazott célok
segítségével fejlesztett tananyag készül, ez a rendszer része vagy kiegészítés.
Saját digitalizált tartalmakat osztunk meg vagy a kontakt oktatás produktumai.
Olyan tartalmak is lehetnek, amelyek nem saját, bevont digitalizált tartalmak.
Általánosságban elmondható, hogy az interneten található tananyagok között is
van számunkra megfelelő, hiteles és értékes. A közösen szerkesztett,
létrehozott digitális tartalom azt jelenti, hogy maguk a résztvevők is hoznak
létre tananyagot. Az eLearning tananyag építőkövei több elemből állnak. A
szövegek lehetnek a tartalomhoz kapcsolódó szövegek, vagyis primer – tényleges oktatási
tartalomhoz kapcsolódó szövegek - vagy a tananyag működését, felhasználását
támogató szövegek, vagyis secunder szövegek – támogatják a távoktatási
környezet használatát. Secunder szövegnek mindenképpen lennie kell, mert ezzel
tudjuk irányítani a felhasználót és ez fontos a tanulás hatékonysága szempontjából.
Ilyenek például az értékelő, visszajelző, motiváló szövegek, használati
utasítás, tartalomjegyzék, bevezetők, összefoglalók, stb. A médiaelemek
lehetnek: állóképek (fénykép, illusztrációk, ábrák, grafikonok), animációk
(interaktivitás: folyamatot és eseményt bemutató elemek), mozgóképek
(mozgófilm, rajzfilm, hangos képsorozat) és akusztikus információk (beszéd,
zörej, hangeffektusok). Építőkövei lehetnek még kép, hang, multimédia,
interaktív elemek, feladatok és gyűjtemények.
A digitális taneszközök akkreditációs minősítési tényezői
A tananyagnak a jelenleg érvényes
szabályozási rend alapján három nagy kritériumrendszernek kell megfelelnie. A
tudományos minősítés, amikor a tartalom szakmai hitelessége, pontossága,
szemlélete, a tartalom strukturáltsága és a szakmai tartalom naprakészsége
megfelel-e. Ez nem piaci alapon történik, hanem alkalmas-e, hogy oktatási célra
felhasználják. A technológiai minősítés, hogy jól definiált-e a működési
környezet, megvan a funkcionalitása, felhasználóbarát-e, használható-e, az
információbiztonsági szempontokat nem sért, megfelel-e a szabványoknak, elérhető,
hozzáférhető, kompatibilis technológiát használ, stb. A felhasználhatóságot
vizsgálja. A pedagógiai minősítés vizsgálata esetén az ismeretek megértése,
tanulása, az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása, problémák,
problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása, a tanulás módszereinek és
a gondolkodási eljárások tanulása, szociális viszonyulások, magatartásformák
tanulása, nemzeti, etnikai, vallási közösségek szerepe, nyelvhelyesség,
helyesírás és a tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása. A piaci ígérteket
nem veszik figyelembe.
Az eLearning projekt
fejlesztésnek egyik legfontosabb feladata az előkészítés, ami tartalmazza a
szükségletelemzést, a költségelemzést és a feltételeket is elemezni kell. Az
első lépés mindig a tervezés (projektterv), majd a tananyagfejlesztés, végül az
üzemeltetés folyamata. Az előkészítési szakaszhoz tartozik a pedagógiai
megvalósíthatóság (célok elérése), a bevezetés és üzemeltetés (tutoriál
támogatás). Fontos, hogy milyen előismeretekkel rendelkeznek a felhasználók,
tehát figyelembe kell venni a célcsoportot, a tanulási szituáció sajátosságait,
a pedagógiai célokat és az ismeretanyag sajátosságait (multimédiás elemek,
animációk, stb.). A kurzustervezés folyamata során pedagógiai szempontból meg
kell vizsgálni a célcsoportot és a tanulókat, a nevelési-oktatási célokat, az
oktatási módszereket, a tanulásszervezést, tanulásmódszertant, az oktatási
tartalmat, a tanítási-tanulási környezetet és az értékelési folyamat
tervezését. (Ollé, 2013)
Tehát az eLearning alapú
tartalomfejlesztéshez szükséges egy tanulást és tartalmat menedzselő rendszer,
amely rendszerezi a különböző moduláris elemeket (tanterv, kurzus, fejezet,
téma és tartalmi moduláris egység) továbbá egy web szerver, tanulási keretrendszer,
média szerver és multimédiás tananyagok szerkesztését segítő programok. A
fejlesztő csapat tagjai különböző feladatokat látnak el, általában: szakértő,
forgatókönyvíró, szerkesztő, tananyagelem-gyártó, olvasó szerkesztő, lektor,
tördelő szerkesztő, arculattervező, tesztelő, stb. Egy tag betölthet több
szerepet is. (Antalovits, 2008. 157.)
Felhasznált irodalom:
Dr. Antalovits Miklós (2008): Az
eLearning alapú oktatói kompetenciák. Tanártovábbképzési füzetek. Távoktatás és
eLearning a felnőttképzésben. Budapest URL: http://bit.ly/16ozRhm
Hozzáférés ideje: 2013.03.10
Lengyel Zsuzsanna Mária (2007):
E-learning: tanulás a világhálón keresztül. Szakdolgozat. DE-IK. URL: http://bit.ly/hchdPn Hozzáférés ideje: 2013.04.28.
Ollé János (2013): Kurzustervezés
és kurzusfejlesztés, a tartalomfejlesztés folyamata. URL: http://bit.ly/WBWOvO Hozzáférés ideje: 2013.04.28.
A kép forrása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése