2013. április 1., hétfő

Tanulás, tanulásmódszertan és tanulói szerepértelmezés

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi évtizedben megváltoztak a tanítással, tanulással kapcsolatos nézetek, vélemények: elsősorban a tanárokról, a tanítási folyamat szervezéséről és irányításáról. Az oktatás célja a tanulás lett, a tanulók képességeinek, készségeinek fejlesztése. Egyre inkább az új viselkedési– és gondolkodásformák, az ismeretek elsajátítására helyeződött a hangsúly. A tanulás irányítása, az oktatási folyamat megfigyelése, elemzése, eredménye került a középpontba. (Katona, 2006. 81-82) A pedagógusnak tudatosan kell megterveznie a pedagógiai folyamatokat, ki kell választania a megfelelő módszereket és mindezek mellett át kell gondolnia, hogy milyenné szeretné tanítványait nevelni. (Gocsál, 2002. 7)


Tanulásértelmezések:
Behaviorista
Elvek és gyakorlati megvalósulásuk
-      tanulás eredményessége = viselkedésből következtethetünk → a viselkedésváltozásra vonatkozó célok kitűzése
-      viselkedést előzetes környezeti hatás váltja ki → viselkedés bemutatása, rávezető utasítás, bemutatás
-      a változás tartóssága a viselkedés következményeitől függ → viselkedési cél megerősítését kiváltó környezeti hatás megtervezése

Kognitivista
Elvek és gyakorlati megvalósulásuk
-      a tudás a memóriában szerveződik → rendszerbe szervezett információk bemutatása
-      a tanulás eredményességét a tanuló meglévő tudása befolyásolja → az új információknak a meglévő tudáshoz kapcsolása
-      tanulás = figyelem, információ feldolgozása és beillesztése, felidézhetővé tétele → technikák a tanulási folyamat irányítására és támogatására

Konstruktivista
Elvek és gyakorlati megvalósulásuk
-      tanulás = problémamegoldás történik → a tananyag feldolgozása realisztikus, releváns problémák formájában kell
-      a tanulás másokkal együttműködve eredményes → csoportmunka szervezése
-      a tanulás lényeges eleme a hozzáértők megfigyelése és a mintakövetés → problémamegoldás bemutatása, tanácsadás, együttes problémamegoldás

Az élethosszig tartó tanulás került a középpontba. „A tanulási környezetek egy progresszív irányba mozdulnak el.” „A tanulás célja, tárgya és körülményei határozzák meg, hogy a tradicionális vagy a progresszív megközelítés érvényesül-e.”

Tradicionális tanulási környezet
Progresszív tanulási környezet
Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása
Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása
Zárt, kész tudás átadása
Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása
A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag
A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja
A tanári instrukció dominanciája a tudáselsajátítás során
Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását
Kötött tanterv, merev órabeosztás
Projekt-alapú tanulás, szabad időkeretben
A tanulás fáradtságos munka
A tanulás érdekes vállalkozás
Osztályteremben történő tanítás
Könyvtárban és az iskola más helyszínein történő tanulás
Osztálykeretben történő tanítás
Kisebb, változó csoportokban történő tanulás
Homogén korcsoportban történő tanítás
Heterogén korcsoportban történő tanulás
Iskolán belüli tanulócsoportok
Iskolák közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattartással
Alkalmazkodás és konformizmus
Kreativitás, kritika és innováció
Külső szabályok követése
Belső szabályok kialakítása
Tanárnak történő megfelelés
Standardoknak történő megfelelés
Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet
Nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet
1. táblázat: A tradicionális és progresszív tanulás különbségei (Komenczi, 2009)

„Olyan folyamatokat is tanulásnak tekintünk, amelyek nem formális keretek között, heterogén csoportokban, virtuális vagy online tereken és oldalakon valósulnak meg, valamilyen multimédiára és hipermédiára épülő tanulási környezetben.” (Papp-Danka, 2013. 58) A tanulás hatékonyságát azzal lehet növelni a tanulási folyamatban, ha minél több érzékszervet próbálunk bevonni, és az információk kódolása mind verbális, mind vizuális területen egyensúlyban marad. Ezt multimédiás tartalmak bevonásával tehetjük meg. Be kell tartani a többszörös ábrázolás elvét, az egyidejűség elvét, és a megosztott figyelem elvét. (Papp-Danka, 2013. 60-61.) Felértékelődik a visszacsatolás szerepe, mert ez a „legerősebb, motivációt fenntartó tényező”. A napjainkban használt technológiák sokkal hatékonyabbá, azonnalivá teszik a visszacsatolást. A „Z”-generációs tanulók jellemzője, hogy képesek a multitaskingra, aminek hatására megváltozott az információfeldolgozás folyamata: a lényeges és lényegtelen információkat nehezebben tudják megkülönböztetni egymástól. Az információ-megosztás fontossága mindennapjaik részévé vált: információéhségüket azonnal és gyorsan kell csillapítaniuk. (Papp-Danka, 2013. 63-64)

Az ISTE tanulói kompetencialista hat nélkülözhetetlen kompetenciát említ:
  1. „kreativitás és innováció – kreatív gondolkodás, tudáskonstrukció
  2. kommunikáció és kollaboráció – digitális média és digitális környezet használata kommunikációra és kollaborációra, tanulástámogatás
  3. kutatás és információmenedzsment – digitális eszközök alkalmazása információgyűjtésre, értékelésre, információfelhasználásra
  4. kritikai gondolkodás, problémamegoldás, döntések – a megfelelő digitális eszközök és források használata a folyamatban
  5. digitális állampolgárság – a technológia emberi, kulturális és társadalmi kérdéseinek megértése, jogkövető és etikus magatartás
  6. technológiai műveltség – digitális tolltartó” (Ollé, 2013)
A hatékony tanulásnak különböző feltételei vannak. A külső körülmények: „rend, csend, fény, munkahely, testhelyzet.” A tanulók otthoni és iskolai tanulási tere eltér egymástól. Az iskolai tanulási teret digitális eszközök segítségével tudjuk a megszokotthoz hasonlóan otthonosabbá tenni. A tanulók által ismert és használt online eszközöket, alkalmazásokat, amelyek megtalálhatók a személyes tanulási terükben (PLE), a tanárnak ezeket be kell építenie a tanulási folyamatba. A tanulók digitális tolltartója általában a következőket tartalmazza: online dokumentumkezelés, virtuális osztálytermi közösségi felületek, közösségi könyvjelzők, Wikipédia, prezentációkezelés, online fogalomtérkép, Youtube és a blogok. (Papp-Danka, 2013. 69-74) Egy másik, a belső feltételek: „a fizikai állapot karbantartása, a lelki harmónia megteremtése és a stresszkezelés”. A tanuláshoz szükséges kognitív képességek közé tartozik az olvasás, az emlékezet, figyelem, beszéd és a gondolkodási képesség. Az egész életen át tartó tanulás kompetenciájával az a tanuló rendelkezik, aki az „informális színterek adta lehetőségeket okosan kihasználja, aki a tanulásmódszertanban jártas, és ismeri a hatékony tanulás főbb paramétereit”. (Papp-Danka, 2013. 57)


Felhasznált irodalom:

Gocsál Ákos (szerk.): Identitás és pedagógia. Pécsi Tanoda Alapítvány. Pécs, 2002.

Katona András (2006): A tanításművészet elmélete. A Reformpedagógiai Kutatócsoport kiadványa. In: A pedagógusképzés megújítása. Szerk.: Kopp Erika. Gondolat Kiadó, Budapest

Komenczi Bertalan (2009): Informatizált iskolai tanulási környezetek modelljei. URL: http://bit.ly/fW0Zs8 Hozzáférés ideje: 2013.04.01.

Ollé János (2013): Tanulás, tanulásmódszertan és tanulói szerepértelmezés. URL: http://slidesha.re/ZWH3xZ Hozzáférés ideje: 2013.04.01.

Ollé János - Papp-Danka Adrienn - Lévai Dóra - Tóth-Mózer Szilvia - Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése