Tanítás és tanárszerep, a tanári tevékenység kompetenciarendszere

Az információs társadalom hatására a pedagógus szerepe átalakulóban van. Számtalan társadalmi nézet van, például a szigorú, de igazságos tanár a jó tanár vagy az összes pozitív emberi tulajdonsággal rendelkezik (jó fej). Léteznek olyan weboldalak, ahol az egyetemi oktatókat értékelni lehet különböző szempontok szerint és rövid véleményt is lehet írni, ilyen például a Markmyprofessor. Itt általában szubjektív döntések alapján ítélik meg a pedagógust. A közvélemény szerint tanárnak születni kell, de ez nem így van, mert ez egy tanulható, professzionális szakma. A médiában a tanárokról pozitív dolgok ritkábban hangzanak el. A médiában csak az hír, ha valami negatív dolog történt. Pozitív eseményekről csak nagyon ritkán számolnak be. (Ollé, 2013a) A diákoknak, a kollégáknak, az intézménynek, a szülőknek és a társadalomnak is különbözőek az elvárásaik és a szerepértelmezéseik a tanárokról. A különböző értelmezések a pedagógus szerepéről kitérnek az osztályteremre, az iskolára, az iskolán kívülre és a társadalmi helyzetre is. Az IKT eszközök megjelenése és beépülése az oktatási-nevelési folyamatba „nem elégséges, de mindenképpen szükséges feltétele annak, hogy a pedagógusok módszertani kultúrája terén meginduljon a változás.” Az osztálytermekben a pedagógus mellett az internet is megjelenik tudás- és információforrásként, (Lévai, 2013. 77-80) ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a diákok alapműveltségét, kritikus gondolkodását is fejlesszék, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek nem megfelelő fejlettségűek ahhoz, hogy a valódi, hasznos, lényeges információkat szelektálni tudják, és egy-egy probléma mélyebb vizsgálatára, rendszerbe foglalására is képesek legyenek. (Tari, 2011. 315-322)

A pedagógusszerep átalakulása függ:

• a tanárnak újra kell terveznie, hogy a tanítás során milyen eszközöket, tananyagokat használ, mert néhány tananyag elavulttá válhat
• értékelési módszerek változása: információgyűjtő- és értékelő programok segítségével gyors, azonnali lesz a visszacsatolás (Lévai, 2013, 80)
• a tanároknak mentoráló, támogató szerepük van, mivel a tudáshoz való hozzáférés biztosítása, továbbá a „kritikus gondolkodás fejlesztése, információs műveltség megalapozása és az együttműködési készségek fejlesztése a feladatuk”
• olyan készségeket, képességeket kell átadni a tanulóknak, amelyek megfelelnek az információs társadalom igényeinek és elvárásainak (Lévai, 2013, 80-81; Ollé, 2013a)

A társadalmi elvárásoknak csak az innovatív, önfejlesztő képességgel rendelkező és az egész életen át tartó tanulásra motivált tanárok felelnek meg. Milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy pedagógusnak? Különböző hazai és nemzetközi tanári modellek és sztenderdek léteznek:

-        Falus Iván és munkacsoportja (ELTE-PPK, 2006): tanári kompetencialista

1.   „A tanuló személyiségfejlesztése

2.   Tanuló csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

3.  Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása

4.   A pedagógiai folyamat tervezése

5.   A tanulási folyamat szervezése és irányítása

6.   A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése

7.   Szakmai együttműködés és kommunikáció

8.   Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért” (Lévai, 2013, 84)

-        ISTE 2000 (International Society for Technology in Education) kompetencialista

1.  „a tanárok mutassák meg, hogy ismerik a technológiai fogalmakat és az ide kapcsolódó tevékenységeket, műveleteket

2.  a tanárok tervezzenek technológia által támogatott hatékony tanulási környezeteket, legyenek képesek ezek menedzselésére

3.  a tanárok a tervezés során dolgozzanak ki olyan módszereket és stratégiákat, amelyekben a technológiát felhasználják a tanulók tanulásának növelése és eredményessége érdekében

4.  a tanárok alkalmazzanak technológiai megoldásokat a hatékony értékelés érdekében

5.  a tanárok a produktivitás és a professzionális gyakorlat érdekében, a kommunikáció és az együttműködés növelésére használjanak megfelelő technikát

6.  a tanárok értsék meg és alkalmazzák a gyakorlatban a technika használatának társadalmi, etikai, jogi aspektusból adódó tanulságokat és következményeket”

-        ISTE 2008 kompetencialista

1.  „a tanulók tanulásának és kreativitásának inspirálása és facilitálása

2.   a tanulók tanulási tapasztalatainak tervezése és fejlesztése, értékelés

3.   modellezik és mutatják a digitális korszak munka és tanulási folyamatait

4. digitális állampolgárság és felelősség támogatása és modellezése - formálódó digitális kultúra megértése és ennek megfelelő magatartás

5. legyenek részesei a szakmai fejlődésnek (LLL) iskolai és szakmai közösség támogatása, eszközök és források hatékony felhasználása”

A két ISTE kompetencialista közti különbség szembetűnő: a 2000-ben kiadott középpontjában a technológia áll, míg a 2008-ban ez már eltűnik és helyébe a szakmai professzió kerül. (Ollé, 2013a)

eLearning környezetben is fontos a tanári szerepértelmezés. A tanár lehet: a támogató (tutor), aki ösztönzi és irányítja a tanulócsoport munkáját. Az egyénre szabott tanulási folyamatot támogatja.(Ollé, 2013a) Az ösztönző (facilitátor) minden tanulóval kapcsolatban van. Nem a tanítás a feladata, hanem az oktatási tartalom értelmezésében és a felmerülő problémák megoldásában való segítségnyújtás. Értékelheti a tanulók munkáját. (Lengyel, 2007. 22) Az edző (coach) fejlesztő tanár, aki kiválasztja a megfelelő oktatási segédleteket. Az online rendszer használatára tanítja meg a tanulókat. A tanácsadó (counsellor) segíti kiválasztani a megfelelő kurzust a tanulóknak és a tanulási nehézségek leküzdésében nyújt segítséget. A mentor tájékoztatja a tanulókat a konzultációkról és arról, hogy az oktatási segédletek hol hozzáférhetőek. A megfelelő tanulási stratégiák kialakítása. A konzulens a tanulási folyamatot irányítja és rendszeresen ellenőrzi személyes találkozókkal.

A magyarországi tanárképzésben is megjelennek a különböző tanári kompetenciák, amelyekkel a tanárjelölteknek rendelkezniük kell. Az ELTE-PPK tanárképzési szakjain a „Modern eszközök a pedagógiában” tantárgy keretében a hallgatók megtanulják beépíteni az IKT és web 2.0 eszközöket és az internetes lehetőségeket a tanítás folyamatába. Képesek lesznek a frontális osztálymunka helyett az újszerű eszközökhöz jobban illeszkedő tanítási módszerek és tanulói munkaformák alkalmazására, továbbá tartalomfejlesztésre, szakmai fejlődésben elkötelezettségre és önművelésre, amely a munkáját segítő források folyamatos követése. A félév során különböző feladatokat kell megoldaniuk a követelményeknek megfelelően: online tesztet kell kitölteniük az elméleti tananyagrészből. Ki kell alakítaniuk egy online tanulási környezetet, ahol bizonyítaniuk kell, hogy képesek önálló tartalom- és tananyagfejlesztésre. Mikrotanítást kell tartaniuk a hallgatótársaiknak, amelyhez a foglalkozástervet és egy önreflexiót kell írniuk. (Ollé, 2013a)

Az intézményesült oktatás szerepe az egyén tanulásában, életvezetésében csökken. A pedagógusoknak egy kettős életvezetés, transzparens élet kockázatát jelenti, például két Facebook profil a személyes tér és a diákok számára. (Ollé, 2013a) A pedagógusoknak nem csak szakmailag kell felkészültnek lenniük, hanem tudni kell alkalmazniuk az IKT eszközöket és ezeket módszertanilag be kell építeniük az oktatási folyamatba. Általában az „X”-generációs pedagógusoknál fordul elő, hogy zárkózottak és elutasítóak az újdonságokkal szemben, ennek oka az eszközhasználati tapasztalatlanság, amit gyakran a nemzedékelméletekkel indokolnak. Az időhiány is egy ilyen indok, de az elkészített produktumok később is módosíthatók, szerkeszthetők és akár még szakmai segítséget is kaphatunk online. A későbbiek során, amikor ezeknek a pedagógusoknak beleépül a mindennapjaiba, akkor lesz érdemes megkeresni az első digitális lábnyomaikat és így az jön létre az egész életen át tartó tanulás. (Lévai, 2013. 87-88)

Felhasznált irodalom

Lengyel Zsuzsanna Mária (2007): E-learning tanulás a világhálón keresztül. Szakdolgozat. DE-IK. URL: http://bit.ly/hchdPn Hozzáférés ideje: 2013.03.28.

Ollé János (2013a): Tanítás és tanárszerep, a tanári tevékenység kompetenciarendszere. URL: http://slidesha.re/YhkJzy Hozzáférés ideje: 2013.03.28

Ollé János (2013b): Tanítás és tanárszerep, a tanári tevékenység kompetenciarendszere. URL: http://bit.ly/YhkQLD Hozzáférés ideje: 2013.03.28

Ollé János - Papp-Danka Adrienn - Lévai Dóra - Tóth-Mózer Szilvia - Virányi Anita (2013): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Tari, A. (2011): Z-generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az Információs Korban. Tericum Kiadó, Budapest