A távoktatás csapdái

A kurzus harmadik előadásán a kurzustervezés és kurzusfejlesztés, a tartalomfejlesztés folyamatáról hallottunk.  Hangsúlyosan említődtek, a távoktatással kapcsolatos – hamis narratívák, amelyek közül a reklámértékénél fogva leggyakoribb hívószavakat kis böngészéssel megtalálhatjuk a hálón. Míg az eLearning fogalma néhány év alatt – erről az első előadásban részletes elemzést kaptunk – sokat változott, a távoktatás mögé, hasonló gondolatokat állítottak 13 évvel ezelőtt is.  

Selinger Sándor 2000-ben,  a távoktatás eredményességét a következő tényezőkkel méri:

– a szolgáltatást igénylő kliensek;

– a tanulás irányítását végző oktatók (tutorok);

– a tudást (kultúrát) közvetítő technológia (multimédia rendszer);

– a felhasználandó eszközök, tananyagok;

– a szolgáltatást eredményesen biztosító kiszolgáló háttér.

Kiemelt fontosságot tulajdonít a kliens elkötelezettségének: „A távoktatásban igazán csak az erősen motivált, alapos tudást szerezni akaró és önállóan tanulni tudó egyének számíthatnak eredményre.”(Selinger)

Komenczi 2004 –ben így figyelmeztet:

"Az e-learning egyik erőssége az önirányításos tanulás lehetőségében rejlik. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ez a tanuló részéről komolyabb felkészültséget és tanulási tapasztalatokat igényel, amelyekkel nem mindenki rendelkezik. A tanulók egy része igényli a vezetést, tanulásának külső irányítását, és ennek biztosítása esetén jobb eredményeket képes elérni. Amikor a tanulás koordinálását és segítését tervezzük, a valós tanulói igényekből kell kiindulnunk és lehetőség szerint biztosítani, hogy a tanuló olyan mértékű segítésben részesüljön, amilyet igényel, illetve amilyen a hatékony tanulásához valóban szükséges.”

Számomra, a legfontosabb terület éppen ez, a tanuló irányítása. A tanulás tanulása, vagy ha tetszik a tanulás tanítása, úgyis, mint 21. századi kompetencia, nyilvánvalóan meg kell jelenjen már a közoktatás első éveitől, s egy kicsit sarkítva, úgy fordítódik az elkötelezett kliens – leírása, mint feladat a köznevelés szintjén – a diákjaim felkészítése az önálló ismeretszerzésre.

Ha pedig olyan tananyagfejlesztésbe fogok, ami szeretné a diákok által önálló tanulási útvonalat is kiszolgálni, akkor: a kurzustervezésnél elengedhetetlen:

„Egy tanulástámogató alkalmazás olyan mértékben adaptív, amilyen mértékben igazodni képes a tanulók egyénileg különböző tanulási előfeltételeihez és előrehaladásuk üteméhez a tanulási folyamatban. Ez az igazodás – többek között – a tanulási célok módosítására, a tanulás idejének eltérő ütemezésére, a tananyagelemek kiválasztására és prezentálásának sorrendjére, a tartalmak feldolgozásának módszerére vonatkozhat.”(Komenczi Bertalan)

Felvégi Emese 2005 decemberében megjelent tanulmányában a távoktatás, e-learning, nyitott oktatás helyzetét elemezi az USA, Finnország, Németország, Svédország közép és felsőfokú képzéseiben.  A növekvő ütemű térhódítást lehetővé teszi: „ a távoktatás és egyre inkább az IKT által támogatott távoktatás, az e-learning gazdaságossága, hozzáférhetősége és a nyitott tanulás nyújtotta flexibilis időbeosztás, tanulói autonómia, továbbá a távoktatás irányításának viszonylagos leegyszerűsödése, a különféle szabad szoftverek, a tartalomkezelő és tanulásszervező rendszerek alakíthatósága”.

Itt is megjelenik a megfelelő kliens eszméje: „Hogyan is jellemezzük akkor az ideális távtanulót? Nos, legyen jó olvasó, tudja pontosan követni az írott és elhangzott szövegek utasításait, világosan és érthetően kommunikálja gondolatait, és ne okozzon gondot neki az IKT eszközeivel való munka.”

S hogy mi akadályozhatja meg a távoktatás terjedését? „A távoktatás, az e-learning és a nyitott oktatás terjedése elé finanszírozási, infrastrukturális problémák vagy éppenséggel a képzés hitelességének, érvényességének és a rendszer átjárhatóságának megkérdőjelezése állíthat korlátokat.”

A gyakorlat műhelyéből is gazdagon válogathatunk. 2006-ban, a Munkaadók Lapja Munkaadó Lapja 102. számában

Zarka Dénes arról tudósít:  „Az idén próbálkoznak először a belended-learninggel, amikor az elektronikus tananyagot, az önálló tanulást rendszeres jelenléti tanulással - összefoglaló órákkal - egészítik ki.”

Itt is hangsúlyozódik a kliens motivációja és kompetenciája: „A tapasztalatok azt jelzik: e módszer eredményessége nagyban függ a résztvevők tanulási kultúrájától. Nem véletlen, hogy az érettségivel, diplomával rendelkezők eredményesebbek e téren. nagyon fontos az úgynevezett tanulási kultúra, az általános kulturális háttér, amely sok, főként a kevéssé iskolázott embereknél hiányzik. Gyakorta az olvasási, szövegértési készséggel is baj van. A tanulást is tanítani kell.”

A távoktatás vizein azonban nagyon sokat lavíroznak, s a mennyiség – minőség nincs egyensúlyban.

Egy elrettentő példa:

A ******* Felnőttképző Intézmény egy innovatív, korszerű és rugalmas oktatási formát ajánl azoknak, akik kevés szabadidővel rendelkeznek és képesek az önálló tanulásra. 
Távoktatásos formában a hallgató a saját tanulási tempójának megfelelően, egyéni időbeosztással sajátíthatja el az ismereteket. A képzésben részvevőknek elektronikus tananyagot biztosítunk (e-mailben vagy digitális adathordozón), és a kapcsolattartás is elektronikus úton történik: e-mailben illetve a facebook közösségi oldalunkon létrehozott privát csoportokban, ahol a hallgatók az oktatókkal és egymással is kommunikálhatnak.
Természetesen a sikeres felkészülés érdekében kontaktórákat (személyes konzultációkat) is biztosítunk a hallgatóknak, melyeken a részvétel nem kötelező. 

A távoktatás lényege összefoglalva:

Egyéni időbeosztással tanulhat

Pénzt és időt takaríthat meg

Nincs kötött képzési helyszín, a képző intézménytől akár több száz kilométerre is végezheti egyéni tanulmányait

Kihasználhatja az internet adta lehetőségeket

Belépési feltétel: 8 osztályos bizonyítvány.

S az így beédesgetett tanulót milyen oktatók várják?

Természetesen kiváló, nagy tapasztalattal rendelkező cégek, intézmények – s mögöttük a szakemberekből álló csapat  - is kínálnak távoktatási kurzusokat.  S ha a távoktatás alkalmazhatóságát megkérdőjelezik a kifejezéshez tapadt rosszízű narratívák, tudnunk kell, hogy mint a szabad piacon, itt is sokféle minőség jelenik meg.

Felhasznált irodalom:

Selinger Sándor: A távoktatásról mint oktatási alternatíváról  (Korunk 2000 szeptember)

URL: http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2000&honap=9&cikk=6385  Hozzáférés ideje: 2012.03.10.

Távoktatás – túl az első lépéseken

Megjelent A Munkaadó Lapja 102. számában (2006. szeptember 14.)

URL: http://munkaugyilevelek.hu/2006/08-09/tavoktatas-tul-az-elso-lepeseken/ Hozzáférés ideje: 2012.03.10.

Felvégi Emese: Távoktatás, e-learning és nyitott oktatás Anglia, az Egyesült Államok, Finnország, Németország, Svédország oktatási rendszerében (Új Pedagógiai Szemle 2005. december)

URL: http://www.ofi.hu/tudastar/tavoktatas-learning Hozzáférés ideje: 2012.03.10.

Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai

Új Pedagógiai Szemle 2004. november

URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00086/2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html  Hozzáférés ideje: 2012.03.10.

Ollé János: Kurzustervezés és kurzusfejlesztés, a tartalomfejlesztés folyamata

URL: http://youtu.be/vD3nwZiqtq0  Hozzáférés ideje: 2012.03.10.

Képek forrása:

URL: http://www.olcsokepzes.hu/index.php/ceguenkrol/tavoktatas

Hozzáférés ideje: 2012.03.10.