Az előző
előadás során a különböző oktatási környezetek technológiájával és
eszközrendszerének csoportosításával ismerkedtünk meg, továbbá elképzeltük a
jövő osztálytermét is.
Az eLearning
tananyagfejlesztés alapelveiről, a tananyagformátumok gyakorlati
megközelítéséről, az eLearning tananyag építőköveiről, a digitális taneszközök
akkreditációs eljárásáról, és a kurzustervezés folyamatáról hallhattunk érdekes
előadást.
Kontakt oktatási környezetben a
pedagógusok lineárisan felépített, zárt rendszerben, az esetek többségében az
osztályteremben frontális osztálymunkát alkalmaznak, esetleg csoportmunkát vagy
egyéni munkát. A tanulók közel azonos ismeretszinttel rendelkeznek, kiegészítésként
hozzáférnek a tanuláshoz szükséges tradicionális információforrásokhoz, mint
például a tankönyvek. A tanterv előre szervezett, tervezett, kötött. A tanulás
célja az ismeretek befogadása. A teljesítményértékelés szubjektív lehet a tanár
részéről.
Online oktatási környezeteknél a kontakt
tevékenység helyett csak az interneten keresztül kommunikálnak (személyes
jelenlét esetén blended learning): hang vagy mozgókép kommunikáció, például videó-konferencián
keresztül lépnek kapcsolatba egymással, így ezek a tanulók digitális
írástudással is rendelkeznek. Nyitott rendszerben, és egymástól távol tanulnak
térben és időben egyaránt digitális tananyagok segítségével. Minden
tevékenységük naplózásra kerül. A tananyagoknál a könyv kerül előtérbe a
tanárral szemben. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tananyagok, nem a könyvek
digitalizált változatai egy keretrendszerbe feltöltve. A tanárnak/tutornak csak
közvetítő szerepe van, így nem átadja a tudást, hanem csak segíti és lehetővé
teszi a tudás megszerzését. Általában egyéni munka vagy csoportmunka. A tanterv
is virtuális, és projekt alapú. Az adminisztráció LMS rendszerben történik. A
tanulás célja az ismeretszerzés képességének elsajátítása. Az értékelés
minőségi, objektíven az oktatási folyamathoz kötődik, mivel csak a teszt
eredményét veszik figyelembe. A tanulás során a különböző készségek,
kompetenciák kialakulnak (LLL).
Egy távoktatási
fejlesztés akkor megfelelő, ha alkalmazza az IKT lehetőségeket megfelelő
módszertani háttérrel és olyan szabványokat használ (pl.: SCORM), amiket a
későbbiek során más kurzusoknál is fel lehet használni.
Felmerül a kérdés, a tanároknak kell-e
tananyagot fejleszteniük? Véleményem szerint a jó tanár kreatív, művelt, és
hatékony, stb., vagyis rendelkezik az összes olyan tanári kompetenciával, amely
segítségével képes tananyagfejlesztésre.
Create your own mind maps at MindMeister
Kevés olyan közoktatásban
dolgozó „tanuló-tanár” van, akik olyan lehetőségeket, módszereket, web 2.0
alkalmazásokat próbálnak keresni a szabadidejükben, amelyekkel hatékonyabbá,
érdekesebbé tehetik az oktatást. Azok a pedagógusok, akik az online oktatási
környezetet is használják, előbb-utóbb elkezdik a különböző tanulási keretrendszerekkel
való kísérletezést. A leggyakrabban használt ilyen rendszerek például a Moodle,
Sulivilág, Edmodo, Schoolology. Továbbá online közösségeket, amelyek elsősorban
nem oktatási környezetként lettek kifejlesztve, például a Facebook. Utóbbi a
legelterjedtebb, mivel szinte minden „Z”-generációs napi szinten használja az
oldalt, így közel kerül a tanuláshoz, függetlenül attól, hogy valójában nem is
azért lépett be az oldalra. Ezt a pedagógusok ki tudják használni. Először a
tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő tananyagokat, segédanyagokat, vagyis primer
szövegeket tesznek fel a csoportokba, keretrendszerekbe, majd ezt kiegészítik
secunder szövegekkel, és különböző médiaelemekkel. Később ki akarják egészíteni
a tananyagot, így újabb és újabb web 2.0 eszközökkel ismerkednek meg, amiknek
gyorsan elsajátítják a használatát, így ezek az eszközök is belekerülnek a
digitális tolltartójukba. Az elszántabb
pedagógusok egy idő után megkísérlik az igazi tananyagfejlesztést is. Ilyen fejlesztő
program például az eXe eLearning Tananyagfejlesztő.
Minden
távoktatási tananyag egy bevezető résszel kezdődik, ahol röviden ismertetik
rendszer használatára vonatkozó tudnivalókat, majd a kurzus célját, tematikáját,
az elsajátítandó kompetenciákat, a számonkérés módját, idejét, az értékelési
szempontokat is. A fejlesztőnek figyelnie kell arra, hogy a tananyag egy jól
felépített, érthető utasításokból álló, rendszerezett, időszerű, hiteles és a
helyesírás szabályainak megfelelő legyen.
Felhasznált irodalom:
Dr. Miskolczi Ildikó (2010): Tanulás
vagy eTanulás? – Oktatásmódszertan a XXI. században. Szolnoki Tudományos
Közlemények XIV., Szolnok. URL: http://bit.ly/Yr6fwa
Hozzáférés ideje: 2013.03.10.
Dr. Ollé János (2013): Kurzustervezés
és kurzusfejlesztés, a tartalomfejlesztés folyamata. URL: http://bit.ly/WBWOvO Hozzáférés ideje:
2013.03.10.
A tananyagfejlesztő pedagógus szép eszme. ( S "halálközeli" élmény) De szerintem a tananyagfejlesztéshez egy kicsit több kell. Például idő. A virtuális osztálytermekben való próbálkozásaink fontosak, de semmiféleképpen nem nevezném tananyagfejlesztésnek. Ahhoz több kell -például csapat, sokféle kompetenciával. S még akkor is sokváltozós a siker.
VálaszTörlésNem a virtuális osztálytermekre gondoltam, hanem egy közoktatási intézményben használt keretrendszerre (ami lehet akár a Moodle is), ahol a különböző munkaközösségek együtt, csoportosan fejlesztik a tantárgyuknak megfelelő tananyagot, hiszen minden pedagógus rendelkezik a 9 tanári kompetenciával, így minden adott egy megfelelő tartalomfejlesztéshez (szakértő, forgatókönyvíró, szerkesztő, tananyagelem-gyártó, olvasó szerkesztő, lektor, tördelő szerkesztő, arculattervező, tesztelő, stb.).
VálaszTörlésBiztosan van ilyen iskola. A tietek ilyen?
VálaszTörlésItt nem tömegekre kell gondolni. Én konkrétan senkire sem tudnék. :)
TörlésReni is írja, hogy "Kevés olyan közoktatásban dolgozó"..., és ezek közül is "Az elszántabb pedagógusok egy idő után megkísérlik"...
Lassan ideje komolyabban venni az online iskolánk gondolatát. :)
Ez egy nagyon jó kérdés, és hadd válaszoljak olyan konkrét tapasztalatokkal, amiket már lezajlott - és kimondottan tanároknak, kimondottan tananyagfejlesztésről szóló online kurzusokban szereztünk.
VálaszTörlés(Off: "sajnos" épp zajlik egy hasonló kurzusunk most, csak nem tanároknak és ez annyira leköti az időmet, hogy nem tudok most veletek lépést tartani, de figyelek és később amire tudok reagálni fogok)
Szóval most egy olyan fórumbejegyzést másolok ide, amit a kurzusunk zárt felületén osztottam meg anno, de azt gondolom ide is "elkél", mert egyszerűen NEM IGAZ, hogy ne lenne létjogosultsága a tanárok tananyagfejlesztő munkájának. És persze tudom én, hogy csapatmunka, sőt ezt is tanítom, de nem igaz, hogy egy tanár egyedül reménytelen vállalkozásba kezd, ha fejleszt...
Innen a régebbi bejegyzés - akit itt "kurzus"-ként emlegetek az az akkori résztvevőkre vonatkozó felületet jelenti és nem a mostani kurzust!
Csapatmunka a tananyagfejlesztésben
A professzionális e-tananyagfejlesztés (bár, már maga a fogalom sem egyértelmű) általában csapatmunkában, egy fejlesztő gárda, csoport, team (ahogy tetszik) együttműködésében valósul meg. A tervezésről szóló részben azért hangsúlyozzuk ezt sokszor - mert egy professzionális munkára gondolunk. DE! ez nem jelenti azt, hogy Te vagy én, mint tanárok "szólóban" ne tudnánk e-tananyagot fejleszteni, vagy ennek a dolognak ne lenne létjogosultsága! Nagyon is van, csak helyén kell kezelni a dolgokat az én egyszemélyes tananyagom nyilván nem ugyanaz a kategória lesz, mint mondjuk egy profi stúdió munkája.
Nem feltétlenül jobb egyébként az utóbbi, maradjunk annyiban, hogy más!
A kurzussal kettős célunk van
1. Szeretnénk ha mindenki betekintést kapna - elméletben - egy tananyagfejlesztő csapat, team munkájába, munkamegosztásába, tervezési és megvalósítási folyamataiba. Azért elméletben, mert gyakorlati szinten nem tudunk mindenkinek egy ilyen gárdát biztosítani.
Egy kis "személyeskedés" kapcsán hadd mondjam el azt is, hogy ez szerintem miért lehet hasznos: Több úgymond professzionális tananyagfejlesztésben volt alkalmam közreműködni, különböző cégeknél (Prompt, Stiefel Eurocart, Műszaki Kiadó, Mindentudás Egyeteme) - ezt a dolog most egyáltalán nem az én konkrét munkáim miatt említem, hanem azért mert szinte minden fejlesztésnél előjött az a dolog, hogy azért nem tudtak szaktanárokat bevonni a munkába, mert nem volt rálátásuk a tananyagfejlesztés munkájára. Egyszerűen nagyon nehezen tudott együttműködni egy szerkesztő, vagy grafikus a szakmai ismeretek birtokában lévő tanárral. A programozóval meg aztán egyáltalán sehogy. Ezzel most nem minősíteni akarom a tanárokat - hiszen én is az vagyok - csak jelzem, hogy a mai világban szerintem az "e-tananyagfejlesztés módszertana" (vagy mifene) akár egy hasznosítható kompetencia is lehet.
2. Szeretnénk ha mindenki önállóan meg tudna tervezni és el tudna készíteni egy saját e-learning tananyagot egy/vagy több kimondottan erre a célra létrehozott szoftverrel. Ezt nem szeretném nagyon megindokolni, azt gondolom aki erre a képzésre jelentkezett, abban megvan az igény arra, hogy egy saját anyagot készítsen! Ugye?
Lassan körvonalazódik. Nem állítom, hogy nem lehet "egyedül" is tananyagot fejleszteni - Ott gürcöltem végig Robival, s máig ketyeg a saját osztályomban az Olvasóka. S nyilván aki ilyen képzésre jelentkezik, az azért is van ott, hogy tervezhessen-létrehozhasson e-tananyagot. De semmiképpen sem hiszem, hogy elvárás lehet az, hogy " minden pedagógusnak kellene tananyagot fejlesztenie".
VálaszTörlésPersze ha másként definiáljuk a tananyagfejlesztés fogalmát - tananyagfejlesztés egy saját szemléltető eszköz elkészítése - legyen az digitális vagy kézbe vehető - akkor igen, legyen meg ez az igény és készség minden pedagógusnál.
Mi az az Olvasóka?
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésEgy e-tananyag amit a Prompt segítségével készült, én követtem el néhány évvel ezelőtt. Sajnos a keretrendszer már nem működik hozzá, a suliban cd-ről futtatjuk. Ami akkor még nem volt: "erre a célra kifejlesztett szoftver"
TörlésItt kicsit részletesebben: http://oktatas.prompt.hu/kepek/olvasoka
Sajnos a jelenlegi munkahelyem sem ilyen. Személy szerint 3 típusra osztom a pedagógusokat:
VálaszTörlés1. típus: aki "felügyel" a gyerekekre végzettséggel vagy anélkül és várja, hogy csengessenek. Ezt a típust nem tudom megérteni és elfogadni sem.
2. típus: aki rendszeresen készül az óráira, óravázlatokat ír, ha muszáj; alkalmanként használja az interaktív táblát (akár kész, akár saját .notebook fájlokkal vagy csak kivetítőként használja), de a szabadidejében semmilyen plusz dologra nem hajlandó (pl.: web 2.0 eszközök beépítése a tananyagba). Ezt a típust elfogadom és meg is értem, hiszen miért vegye el a szabadidejét, ha nem fizetnek érte, nem jár semmilyen előnnyel, stb. A tanárok többsége szerintem ilyen. Más kérdés, hogy miért?
3. típus: aki készül az óráira, de nem elégszik meg azzal, ha jó órát tart és majdnem minden gyerekek már az órán tudja és érti a tananyagot, hanem még érdekesebbé akarja tenni a tanórákat és azt szeretné, hogy a gyerekek megszeressék a tantárgyat, akkor is, ha nem az a kedvencük, és ezért mindent elkövet. Például: lehetőség szerint offline/online követi a különböző konferenciákat, megpróbál lépést tartani a fejlődéssel. Általában ezeket a tanárokat "nem szeretik", piszkálják, mert nem értik meg őket. Ebbe a típusba tartozó pedagógusok előbb-utóbb az interneten elkezdenek használni egy felületet (Sulivilág, Edmodo, stb.), de később ez nem lesz elég. Informatikából például nincs olyan tankönyv, amiben minden fontos rész szerepel és még érdekes anyagokat is tartalmaz. Ezért gondolom, hogy előbb-utóbb az elszántabbak (nem mindenki) elkezdenek tananyagot fejleszteni, ehhez szükség lenne partnerekre, de nem biztos, hogy talál valakit. Ilyenkor jön elő az, hogy egyedül próbálkozik meg vele. Lehet, hogy ezt csak az általa tanított csoportokban tudja használni és nem lesz tökéletes, de a saját fejlesztése lesz és örülni fog, ha sikerül elérnie a célját. Biztosan rengeteg ideje rá fog menni és úgy fogja érezni, hogy feleslegesen dolgozik vele és ki is fog akadni néha, amikor a technikai hiányosságai előjönnek, de megéri, még akkor is, ha ezzel a nagy munkával csak egy kicsivel is többet tud adni a gyerekeknek. Azért gondolom, hogy minden pedagógusnak kellene tananyagot fejlesztenie és kipróbálnia legalább egyszer, mert akkor látná, hogy tényleg jó dolog, és megéri.
És amikor létrejönnek a harmadik típusú találkozások, akkor alakulhat egy jó műhely.
TörlésA három kategória megállja a helyét.
TörlésÉn nem gondolom, "hogy minden pedagógusnak kellene tananyagot fejlesztenie".
Mit is kellene fejleszteni?
http://shop.plpnetwork.com/twitter-101/
Twitter 101 90$
Blogging 101 90$
Flipped Classroom 249$
Designing Quality Projects 285$
De ez egy másik világ. :(
Igen, de elsősorban egy másik piac ... ezt ne hasonlítsuk össze a magyar (vagy inkább magyar nyevű) lehetőségekkel
TörlésValóban. Lehet, hogy a hangsúlyt ez ügyben a magyar nyelvűre kell helyezni.
Törlés